Tudományos név

Mesembryanthenum crystalinum L.

Család

Kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja

Leírás

A Nap perzseli Dél-Afrika földjét. Aki itt nem akar szomjan halni, annak kell, hogy legyen valami jó trükk a tarsolyában. A jeges kristályvirág a vízgazdálkodás specialistája: homokos-agyagos, sőt szikes talajon is képes 0,7 m2-es területet benőni a tűző napon. A titka a zöld, helyenként élénkvörös leveleiben keresendő: húsosak, lédúsak és fényes folyadékzárványokkal vannak sűrűn teleszórva, melyek mint a harmatcseppek vagy jégkristályok csillognak a napon. De mégis hogy képes nagy szárazság idején is ilyen sok vizet elraktározni? Ezt akarjuk a továbbiakban felfedni.

Az egy, vagy többéves, fagyra érzékeny jeges kristályvirág júliustól szeptemberig tele van fehér vagy pirosas, sugarasan elhelyezkedő szirmú virágokkal. Ez a bujaság ellentmond a csak pár centiméteres gyökérzetnek, mely azt a benyomást kelti, hogy inkább csak a növény földhöz rögzítésére, mint vízzel való ellátására szolgál. A magház nedves időben pattan fel, szabadjára eresztve ezzel a szürkésbarna magokat, melyek éréséhez az élőhelyük forrósága szükséges.

Élőhely

Eredetileg Dél-Afrika. Csak a 18. században jutott el Európába és Amerikába, a 19. században pedig a Kanári-szigetekre. Eközben Dél-Ausztrália és Japán partjaira is behurcolták, majd elvadult ott.

Hatóanyagok

Víz, ásványi sók (magnézium), gyümölcssavak, cukor-alkoholok, aminosavak (Prolin), flavonoidok, betanin.

Felhasználás

A jeges kristályvirágnak vízhajtó hatása van. Hasvízkór (folyadék felgyülemlése a hasban), vérhas, máj- és vesebetegségek, valamint tüdőgyulladás esetén használják. Külsőleg enyhíti a viszketést, fájdalmat, duzzanatot és a bőrpírt.

Érdekességek

A Mesembryanthemum fajnév a görög Mesembria (= dél) és az anthemon (= virág) szavakból származik. A fajnév tehát utal a virágra, mely csak erős napsugárzásnál nyílik, tehát általában délben. Az Aizoazeae családnév a görög aizoon (=örökké élő) szóból származik, és a növény robosztusságát írja le.

Még adósak vagyunk a válasszal, hogy hogyan képes megbirkózni az óriási forrósággal a jeges kristályvirág. Ráadásul még a levegőt is egész nap visszatartja. Normális esetben a növények nappal széndioxidot vesznek föl, hogy azt a napfény segítségével cukorrá és oxigénné alakítsák. A növények a levelük fonákán elhelyezkedő gázcserenyílásokon át lélegeznek, melyeken keresztül vizet is veszítenek. A jeges kristályvirág ezért napközben bezárja a gázcserenyílásait és csak naplemente után kezd lélegezni. A felvett széndioxidot egy molekulához köti, melyet másnap reggel fotoszintézis útján cukorrá és oxigénné alakít.

De ez még nem minden. A jeges kristályvirágnak megvan az az elsőre érthetetlen tulajdonsága, hogy sót raktároz. Minden normális növény elpusztul, ha túl sok sóval kerül kapcsolatba. Ismerjük ezt, mikor egy hideg tél után a szóráshoz használt só károsítja a vegetációt. A jeges kristályvirág ezzel szemben a tengerpartokon még a levegőből is vesz fel sót, ha nem elég a talaj sótartalma. Mit csinál a sóval? A só feloldódik a növényben a gyümölcssavak előállítása közben. És ezek a cukor-alkohollal, a bőségesen rendelkezésre álló magnéziummal és a prolin nevű aminosavval együtt egy természetes nedvesség megkötő tényezőt jelentenek. A jeges kristályvirág ezen összetevői magukhoz szívják és megkötik a környezet kevéske nedvességtartalmát is. Különösen lenyűgöző ezt a levágott ágakon megfigyelni. Csak sok hét után száradnak ki!

A piros levélszín kiegészíti a hővédelmet. A szín az úgynevezett béta-ciánokból származik, ezek olyan anyagok, melyek elnyelik a fényt, ezáltal természetes védelmet nyújtanak a napfény ellen.

A jeges kristályvirág magas sótartalma miatt bárhol is nő, sós talajt hagy maga után. Mivel emiatt a talaj más növények számára meddővé válik, ma már – a korábbiakkal ellentétben – alig ültetik a jeges kristályvirágot az erózióvédelem érdekében.

A jeges kristályvirág leveleiből spenót-szerű főzelék készíthető. A dél-afrikaiak az erjesztett levelet rágják.

A Kanári-szigeteken a jeges kristályvirágot korábban szóda (nátrium-karbonát) nyerésére használták, melyet bőven találhatunk a hamujában.

Egyébként a jeges kristályvirág viszketésre, fájdalomra, duzzadásra és bőrpírra gyakorolt gyógyító hatásának felfeldezését egy ápolónőnek köszönhetjük. Waltraud Marschke akkor lett figyelmes erre a csodálatos növényre, mikor a Kanári-szigeteken antropozófiai terapeutaként munkálkodott. Sok, a jeges kristályvirággal folytatott próbát követően publikálta tapasztalatait 1998-ban.

A növény a WALA -nál

A jeges kristályvirág buja levélzete egyesíti az egész növény tulajdonságait. Vöröses színe utánozza a virág jellegét, a nedvességtartalék, és a nedvességmegkötő képesség kompensálja az alig pár centiméter hosszú gyökérzetet, mely azt a benyomást kelti, hogy inkább a földhöz erősíti a növényt, mint hogy vízzel látja el. A növény gyökerei az ember ideg-érzékszervi rendszerének feleltethető meg, melyhez a bőr is hozzátartozik. A jeges kristályvirág a gyökér feladatát levélterületbe integrálja, mely az ember kiegyenlítő, ritmikus folyamatainak feleltethető meg. Ezzel a példával segíti a gyulladt bőrt, melyet akár túlságosan „ideges”-nek is nevezhetünk.

Az igen ellenálló jeges kristályvirág, mely olyan jól megtanulta, hogyan kösse meg a nedvességet, megtalálható a Dr.Hauschka Napozás utáni testápoló és az Intenzívkúra 03, valamint a Dr.Hauschka Med Jeges Kristályvirág Testápoló tej és a Dr.Haushcka Med Jeges Kristályvirág Intenzív krém összetevői között.

Megosztás